Sziasztok!
Először is kezdeném azzal, hogy hulla fáradt vagyok, és zombi, úgyhogy valószínű rövid lesz ez az írás most, mert alig bírok gondolkodni is.
Idén voltam végre először Palotáson, már vagy három éve el akartam jutni, de egyetem, államvizsga mindig közbeszólt. De most! Végre!!! Ezen a versenyen sokkal kötöttebb szabályzat van torta méretével, merevítésekkel kapcsolatban, így azért most jobban oda kellett figyelnem a munkáknál, hogy nehogy valamilyen szabályszegés következtében kizárják a munkáim valamelyikét a versenyből.
Artisztikában és formatortában indultam. a tortából engedték képzeljétek, hogy a cukrászok között versenyezhessek, nagyon örültem neki! Artisztikám 3. helyezett lett, aminek nagyon örültem, mert mikor megláttam a többiek munkáját, hááát nem voltam egyáltalán biztos abban, hogy egyáltalán érmes leszek. Tortám első helyezett lett viszont, így kaphattam egy szééép kupát is, ami titkos vágyam volt már régóta. :D Úgyhogy igazán sikeres napot zárhattam. De az tuti, hogy többet sosem fogok több kategóriában indulni. Már Tapolca után is tudtam, hogy ez a verseny lesz az utolsó ilyen, de srácok...olyan zokni vagyok most... rengeteget kivesz az emberből azért a készülés...és még mellé...szerintetek mikor találtam egy könyvet, amit nem bírtam letenni? NANÁ, hogy a verseny hetében! De legalább csak 112 oldalas volt, úgyhogy elég volt csak a keddi délután/estét munka helyett olvasással töltenem. :D
Na de elég az önkifejezésből, jöjjenek a képek!
Artisztika:
A harmadik fotót csak azért raktam be, mert ott a legjobb a "kötélzet. Itt még friss volt, hajlítható, és nem törött. :)
Na szóval vele az a helyzet, hogy ebben nincsen SEMMILYEN ehetetlen merevítés. Izomaltot használtam a polip karokhoz, és a fő árbóchoz. Bizony...én és az izomalt. de nyugi, megúsztam most égési sérülés nélkül. :D nem mondom, hogy nem tartottam tőle egy picit, de legyőztem a félelmeimet...na meg beszereztem az obiban egy jó kesztyűt is. :D
Infra lámpa híján jó gyorsan kellett vele dolgoznom, de megoldottuk. :)
Itt róla egy kép, ami egyben az egyetlen munka közben készített fotó:
A hajó és a kis alkatrészei smartflex flower, a polip borítása és feje plasztik csoki, az árbóc ostya, a kötélzet úgynevezett "dragon's beard" candy.
A plasztik csokit mint mindig, most is én gyártottam otthon, a receptet itt találjátok: LINK
A hajó készítéshez inspirációként tesóm egyik modelljét vettem alapul. Ez méretben és formában is nagyjából megfelelt az elképzeléseimnek, így ennek megfelelően gyártottam házilag egy hungarocell hajótest alapot, aminek mindössze annyi célja volt, hogy ezen száradjon formára a hajótest. Ez a kis forma a polip karok elkészítésénél is jól jött, mert így nem kellett szemre tippelnem, hogy mekkora hurkokat formázzak izomaltból.
A Két oldalt külön vágtam ki, és a hajó aljának megfelelően ragasztottam össze. Itt még működött a víz, későbbiekben viszont már nem volt elég, akkor átváltottam jól fel CMC-zett ragasztóra.
A szintekhez a kinyújtott és megmintázott anyagot szemmértékre megfelelő méretre és formára vágtam. Összeillesztéskor természetesen még mindig kellett faragni rajtuk, de hála az égnek páromnak van egy jó éles zsebkése, ami ennél a projektnél elengedhetetlen volt. Ezzel vágtam ki a száraz anyagból az ágyú réseket, méreteztem a szinteket, vágtam és törtem az árbócokat...egy szó mint száz, itt a sima hobbi szikével erősen elvéreztem volna.
Ez a bő öt mondatban leírt művelet konkrétan két hetemet ölte fel. Nem is dolgoztam vele sokat, de még a smartflexnek is kell egy hét hogy rendesen kiszáradjon. Addig tudtam készíteni az apró kis hozzávalókat, és itt még nagyban lustiztam is szabadidőmben.
Hát amíg össze nem állt, addig igazán nem gondoltam volna, hogy ebből a munkából lesz valami. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem nem ijeszt meg semmi annál jobban ilyen alkalmakkor, mint hogy jelentkezzek egy kategóriában, hogy aztán ne tudjak semmit felmutatni. Hát...itt még rémálmaim is voltak arról, hogy összeesik a hajó a verseny előtt. XD
Az izomaltot húzás előtt legelőször felfőztem 180-190 fokra, az alábbi videó szerint: Némó sugar 101 annak érdekében, hogy az izomaltom a lehető legszilárdabb legyen. Mivel alig van ezzel az anyaggal tapasztalatom, és nem sokat tudok róla, így én nem okoskodnék most, hogy ezt meg azt hogy kéne használni, mivel én sem tudom biztosra.
Exkolléganőm említette egyszer, hogy használható merevítésként, én pedig ennél a munkánál azt a kihívást állítottam magam elé, hogy minden részlete ehető lehessen, így ezért kezdtem el foglalkozni ezzel az anyaggal, és nagyon bejött. Talonban még mindig van nyeremény tanfolyamom Némóhoz, egyszer majd végre eljutok. :D
A vitorlához kipróbáltam az ostya Edifab technikát. Ennél az eljárásnál az ostyát egy zselatinos glicerines keverékkel kell kezelni, ettől puha lesz és gyűrhető, mint egy ruhadarab.Nagyon bejött ez is, de mindenképpen jobb, ha az ember vékony ostyát használ hozzá, a vastag annyira nem veszi fel a mixet. Itt a videós segítség: LINK
Recept:
2 ek. zselain
4 ek víz
2 ek glicerin
keményítő
opcionális: aroma (lehetőleg átlátszó), édesítőszer
A zselaint a vízben elkeverjük, és 10-15 percet hagyjuk pihenni, míg megduzzad.
Az idő lejárta után felmelegítjük mikróban folyóssá (10 mp-ként ki kell venni és átkeverni), de úgy, hogy lehetőleg ne forrjon! Ha folyékony már, akkor 1-2 perc pihentetés után szedjük le a habját. Hozzáadhatjuk a glicerint, és keverjük jól el. Ekkor tehetjük hozzá az opcionális hozzávalókat is.
Rakjuk vissza pár másodpercre a mixünket a mikróba, hogy felmelegedjen, majd ezt követően kezeljük az ostyánkat. Lekenjük mindkét oldalát, hagyjuk egy 10 percet száradni, majd keményítőt pamacsolunk mindkét oldalra.
Dragon's beard: LINK
1000g kristály cukor
100g kukorica szirup vagy glükóz szirup
500 ml víz
1 kk. ecet (20% os ételecetet használtam)
opcionális: gél festék, amit a vízhez kell adni még mielőtt a többi hozzávalóhoz öntenénk.
A hozzávalókat egy lábosba öntjük, és elkezdjük felmelegíteni. FONTOS!!!!! Főzés közben NE keverjük a szirupot, különben túl sok levegő kerül a mixbe!! 132 °C-ra kell melegítenünk , ez nagyjából 20 percet fog igénybe venni.(érdemes beszerezni egy cukorhőmérőt, ezt látni nem fogod, hogy mikor jó), és ne lepődjünk meg, olyan 100-105°C-nál egy öt percre biztos meg fog akadni.
Mikor elértük a megfelelő hőmérsékletet, húzzuk félre. Hagyjuk egy olyan 5 percet a lábosban, majd önthetjük át kis szilikon kapszlikba a szirupunkat. Én jobban preferálom a szilikont, mert abból egyből kijön a kihűlt anyag, míg a műanyaggal többet kell szenvedni. A legjobb, ha van bármilyen lyukas fánk szilikon formácskád, de nekem csak muffin van otthon.
Rakjuk félre pár órára. Én csak másnap dolgoztam vele. A már szilárd kockámat beraktam pár másodpercre a kapszlijában a mikróban, hogy tudjak vele dolgozni, és a videót követve húztam meg a szálakat.
A keményítőt a munkához érdemes a tűzhelyen kissé megmelegíteni, mert akkor nem fog a tésztád húzás közben kihűlni és eltörni.
Ez is nagyon érdekes volt, kár hogy amikor már hideg, akkor előbb törik mint ragad. :D De csináltam jó pár tartalékot. :D
Összességében három hét volt nagyjából a munka, de nem aktívan. A legtöbb idő az volt, hogy vártam, hogy kiszáradjanak az elemek a ragasztáshoz. :D De nagyon szerettem a végeredményt, főleg mivel szívem csücskei a hajók. ^^
Torta:
Najó, itt egy vágatlan kép is :)
Okos Kati csak a jó fényképezőt felejtette el vinni, így jobb híján találtam egy szép képet a munkáról facebookon. Remélem nem gond, ha én is felhasználom, ha már saját munka volt. :D
Ő azért elég meredek volt. Mikor elhatároztam, hogy Medusát fogom elkészíteni, akkor még nem gondoltam bele, hogy ez azért elég bizarrul fog kinézni. :D De a haján kívül elégedett voltam a végeredménnyel. Én azt mondanám, hogy ha csak az arcát nézzük, még talán szebben is sikerült mint Nefertiti: tapolcai versenymunkáim
A hajával viszont nagyon nem voltam elégedett, de nem jutott már többre idő. Meg őszintén, úgy még nem biztos, hogy meg tudtam volna oldani, ahogy igazán jól nézett volna ki. De hála az égnek, ez így is még elég volt az első helyre. :)
Készítésről pár kép:
Van ám sztorija is a tortának! Legalábbis megpróbáltam előadni...a törött "kődarabok" a leányzó előtt a szerelmének a kővé vált összetört maradványai. Medusa kővé változtatta a élete párját, ezért is sír. És úgy dönt inkább, hogy tükörbe nézve kővé változtatja magát (igaz a mitológiában Medusa tükörképére rá lehetett nézni következmények nélkül de pssszt...úgy tetszett ez így). Szerettem volna a kezeit is elékszíteni, de arra már nem maradt időm. (mondjuk azt, hogy a cica hibája minden. :D )
A tükörhöz ostyát és izomaltot használtam, az alapot pedig stencillel díszítettem. Üresnek hatott nélküle...mindezt hajnali négykor, a verseny napján. :D
Egy óra alvás plusz még 40 perc a versenyen a kocsiban nem igazán elégítette ki az egész hetes alváshiányomat...na de majd most!
És itt a vége fuss el véle!
Ohh még annyi, hogy Tapolca után eldöntöttem, hogy a következőnél a két munka legközelebb más témában fog készülni...erre konkrétan két napja jöttem rá, hogy ezt most tudat alatt sikerült megtorpedóznom. :D Görög mitológia...norvég mitológia...meh, nem jött össze. XD
Búcsúként megmutatnám kis lakásunk kedvenc sarkát. ^^ Az artisztika megtalálta nyughelyét. :)
Először is kezdeném azzal, hogy hulla fáradt vagyok, és zombi, úgyhogy valószínű rövid lesz ez az írás most, mert alig bírok gondolkodni is.
Idén voltam végre először Palotáson, már vagy három éve el akartam jutni, de egyetem, államvizsga mindig közbeszólt. De most! Végre!!! Ezen a versenyen sokkal kötöttebb szabályzat van torta méretével, merevítésekkel kapcsolatban, így azért most jobban oda kellett figyelnem a munkáknál, hogy nehogy valamilyen szabályszegés következtében kizárják a munkáim valamelyikét a versenyből.
Artisztikában és formatortában indultam. a tortából engedték képzeljétek, hogy a cukrászok között versenyezhessek, nagyon örültem neki! Artisztikám 3. helyezett lett, aminek nagyon örültem, mert mikor megláttam a többiek munkáját, hááát nem voltam egyáltalán biztos abban, hogy egyáltalán érmes leszek. Tortám első helyezett lett viszont, így kaphattam egy szééép kupát is, ami titkos vágyam volt már régóta. :D Úgyhogy igazán sikeres napot zárhattam. De az tuti, hogy többet sosem fogok több kategóriában indulni. Már Tapolca után is tudtam, hogy ez a verseny lesz az utolsó ilyen, de srácok...olyan zokni vagyok most... rengeteget kivesz az emberből azért a készülés...és még mellé...szerintetek mikor találtam egy könyvet, amit nem bírtam letenni? NANÁ, hogy a verseny hetében! De legalább csak 112 oldalas volt, úgyhogy elég volt csak a keddi délután/estét munka helyett olvasással töltenem. :D
Na de elég az önkifejezésből, jöjjenek a képek!
Artisztika:
A harmadik fotót csak azért raktam be, mert ott a legjobb a "kötélzet. Itt még friss volt, hajlítható, és nem törött. :)
Na szóval vele az a helyzet, hogy ebben nincsen SEMMILYEN ehetetlen merevítés. Izomaltot használtam a polip karokhoz, és a fő árbóchoz. Bizony...én és az izomalt. de nyugi, megúsztam most égési sérülés nélkül. :D nem mondom, hogy nem tartottam tőle egy picit, de legyőztem a félelmeimet...na meg beszereztem az obiban egy jó kesztyűt is. :D
Infra lámpa híján jó gyorsan kellett vele dolgoznom, de megoldottuk. :)
Itt róla egy kép, ami egyben az egyetlen munka közben készített fotó:
A hajó és a kis alkatrészei smartflex flower, a polip borítása és feje plasztik csoki, az árbóc ostya, a kötélzet úgynevezett "dragon's beard" candy.
A plasztik csokit mint mindig, most is én gyártottam otthon, a receptet itt találjátok: LINK
A hajó készítéshez inspirációként tesóm egyik modelljét vettem alapul. Ez méretben és formában is nagyjából megfelelt az elképzeléseimnek, így ennek megfelelően gyártottam házilag egy hungarocell hajótest alapot, aminek mindössze annyi célja volt, hogy ezen száradjon formára a hajótest. Ez a kis forma a polip karok elkészítésénél is jól jött, mert így nem kellett szemre tippelnem, hogy mekkora hurkokat formázzak izomaltból.
A Két oldalt külön vágtam ki, és a hajó aljának megfelelően ragasztottam össze. Itt még működött a víz, későbbiekben viszont már nem volt elég, akkor átváltottam jól fel CMC-zett ragasztóra.
A szintekhez a kinyújtott és megmintázott anyagot szemmértékre megfelelő méretre és formára vágtam. Összeillesztéskor természetesen még mindig kellett faragni rajtuk, de hála az égnek páromnak van egy jó éles zsebkése, ami ennél a projektnél elengedhetetlen volt. Ezzel vágtam ki a száraz anyagból az ágyú réseket, méreteztem a szinteket, vágtam és törtem az árbócokat...egy szó mint száz, itt a sima hobbi szikével erősen elvéreztem volna.
Ez a bő öt mondatban leírt művelet konkrétan két hetemet ölte fel. Nem is dolgoztam vele sokat, de még a smartflexnek is kell egy hét hogy rendesen kiszáradjon. Addig tudtam készíteni az apró kis hozzávalókat, és itt még nagyban lustiztam is szabadidőmben.
Hát amíg össze nem állt, addig igazán nem gondoltam volna, hogy ebből a munkából lesz valami. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem nem ijeszt meg semmi annál jobban ilyen alkalmakkor, mint hogy jelentkezzek egy kategóriában, hogy aztán ne tudjak semmit felmutatni. Hát...itt még rémálmaim is voltak arról, hogy összeesik a hajó a verseny előtt. XD
Az izomaltot húzás előtt legelőször felfőztem 180-190 fokra, az alábbi videó szerint: Némó sugar 101 annak érdekében, hogy az izomaltom a lehető legszilárdabb legyen. Mivel alig van ezzel az anyaggal tapasztalatom, és nem sokat tudok róla, így én nem okoskodnék most, hogy ezt meg azt hogy kéne használni, mivel én sem tudom biztosra.
Exkolléganőm említette egyszer, hogy használható merevítésként, én pedig ennél a munkánál azt a kihívást állítottam magam elé, hogy minden részlete ehető lehessen, így ezért kezdtem el foglalkozni ezzel az anyaggal, és nagyon bejött. Talonban még mindig van nyeremény tanfolyamom Némóhoz, egyszer majd végre eljutok. :D
A vitorlához kipróbáltam az ostya Edifab technikát. Ennél az eljárásnál az ostyát egy zselatinos glicerines keverékkel kell kezelni, ettől puha lesz és gyűrhető, mint egy ruhadarab.Nagyon bejött ez is, de mindenképpen jobb, ha az ember vékony ostyát használ hozzá, a vastag annyira nem veszi fel a mixet. Itt a videós segítség: LINK
Recept:
2 ek. zselain
4 ek víz
2 ek glicerin
keményítő
opcionális: aroma (lehetőleg átlátszó), édesítőszer
A zselaint a vízben elkeverjük, és 10-15 percet hagyjuk pihenni, míg megduzzad.
Az idő lejárta után felmelegítjük mikróban folyóssá (10 mp-ként ki kell venni és átkeverni), de úgy, hogy lehetőleg ne forrjon! Ha folyékony már, akkor 1-2 perc pihentetés után szedjük le a habját. Hozzáadhatjuk a glicerint, és keverjük jól el. Ekkor tehetjük hozzá az opcionális hozzávalókat is.
Rakjuk vissza pár másodpercre a mixünket a mikróba, hogy felmelegedjen, majd ezt követően kezeljük az ostyánkat. Lekenjük mindkét oldalát, hagyjuk egy 10 percet száradni, majd keményítőt pamacsolunk mindkét oldalra.
Dragon's beard: LINK
1000g kristály cukor
100g kukorica szirup vagy glükóz szirup
500 ml víz
1 kk. ecet (20% os ételecetet használtam)
opcionális: gél festék, amit a vízhez kell adni még mielőtt a többi hozzávalóhoz öntenénk.
A hozzávalókat egy lábosba öntjük, és elkezdjük felmelegíteni. FONTOS!!!!! Főzés közben NE keverjük a szirupot, különben túl sok levegő kerül a mixbe!! 132 °C-ra kell melegítenünk , ez nagyjából 20 percet fog igénybe venni.(érdemes beszerezni egy cukorhőmérőt, ezt látni nem fogod, hogy mikor jó), és ne lepődjünk meg, olyan 100-105°C-nál egy öt percre biztos meg fog akadni.
Mikor elértük a megfelelő hőmérsékletet, húzzuk félre. Hagyjuk egy olyan 5 percet a lábosban, majd önthetjük át kis szilikon kapszlikba a szirupunkat. Én jobban preferálom a szilikont, mert abból egyből kijön a kihűlt anyag, míg a műanyaggal többet kell szenvedni. A legjobb, ha van bármilyen lyukas fánk szilikon formácskád, de nekem csak muffin van otthon.
Rakjuk félre pár órára. Én csak másnap dolgoztam vele. A már szilárd kockámat beraktam pár másodpercre a kapszlijában a mikróban, hogy tudjak vele dolgozni, és a videót követve húztam meg a szálakat.
A keményítőt a munkához érdemes a tűzhelyen kissé megmelegíteni, mert akkor nem fog a tésztád húzás közben kihűlni és eltörni.
Ez is nagyon érdekes volt, kár hogy amikor már hideg, akkor előbb törik mint ragad. :D De csináltam jó pár tartalékot. :D
Összességében három hét volt nagyjából a munka, de nem aktívan. A legtöbb idő az volt, hogy vártam, hogy kiszáradjanak az elemek a ragasztáshoz. :D De nagyon szerettem a végeredményt, főleg mivel szívem csücskei a hajók. ^^
Torta:
Najó, itt egy vágatlan kép is :)
Okos Kati csak a jó fényképezőt felejtette el vinni, így jobb híján találtam egy szép képet a munkáról facebookon. Remélem nem gond, ha én is felhasználom, ha már saját munka volt. :D
Ő azért elég meredek volt. Mikor elhatároztam, hogy Medusát fogom elkészíteni, akkor még nem gondoltam bele, hogy ez azért elég bizarrul fog kinézni. :D De a haján kívül elégedett voltam a végeredménnyel. Én azt mondanám, hogy ha csak az arcát nézzük, még talán szebben is sikerült mint Nefertiti: tapolcai versenymunkáim
A hajával viszont nagyon nem voltam elégedett, de nem jutott már többre idő. Meg őszintén, úgy még nem biztos, hogy meg tudtam volna oldani, ahogy igazán jól nézett volna ki. De hála az égnek, ez így is még elég volt az első helyre. :)
Készítésről pár kép:
A tükörhöz ostyát és izomaltot használtam, az alapot pedig stencillel díszítettem. Üresnek hatott nélküle...mindezt hajnali négykor, a verseny napján. :D
Egy óra alvás plusz még 40 perc a versenyen a kocsiban nem igazán elégítette ki az egész hetes alváshiányomat...na de majd most!
És itt a vége fuss el véle!
Ohh még annyi, hogy Tapolca után eldöntöttem, hogy a következőnél a két munka legközelebb más témában fog készülni...erre konkrétan két napja jöttem rá, hogy ezt most tudat alatt sikerült megtorpedóznom. :D Görög mitológia...norvég mitológia...meh, nem jött össze. XD
Búcsúként megmutatnám kis lakásunk kedvenc sarkát. ^^ Az artisztika megtalálta nyughelyét. :)
Oh és az éremkép!
