2017. július 9., vasárnap

műhelyi munkák 5. rész

Sziasztok!
Annyi munka gyűlt össze, hogy már inkább szelektáltam, miket mutatok meg. De nincs okom panaszra, bőven van minden héten kihívás, sosem unatkozom. :) Csak nem bírtam magammal, bemutatok itt is pár tortát, amiről már töltöttem fel képet a facebook oldalra. :)
Vágjunk is bele!

Állatos torták:

A jelenlegi kedvenc bulldog

Tudom, úgy néz mint aki mindjárt rád akar ugrani és széttépni. :D A Morcos már megy egész jól. :d Másrészt viszont ez lett az eddigi legélethűbb kutyusom, én totálisan bele vagyok szeretve. A készítése ugyanaz volt mint az eddigi kutyusoknál, úgyhogy a korábbi műhelyes posztok egyikében találtok leírást. :)

Rottweiler kutyus

azt hinné az ember, hogy ennyi kutya után ő meg sem kottyan. Pedig nem volt egyszerű a jó tömött szőrű rottit visszaadni tortából. :) Az elején még nem is tetszett annyira a végeredmény, ám idővel, nézegetve a képet egész beleszerettem. :) Mivel a kutyus bundájában világos foltok vannak, így nem burkolhattam feketére. Egy világosabb keverékkel indítottam, majd a fekete részeket több rétegben árnyaltam be, úgy mint a piros pöttyös labdánál is: pöttyös labda
A szemeket mint mindig, most is takartam, és csak fújás befejeztével festettem meg,

Alvó cica
 A második cicám, hát van egy "kevés" fejlődés az első és a második között (az elsőt itt láthatjátok: műhelyi munkák 1. rész ) Mivel a tortaálmos oldalon is fel van tüntetve a keresztnevünk, így cukrászunkat ezentúl rendes nevén, Bélaként fogom hívni. :P Szóval Béla töltése is szuper lett,  évezredekkel jobb mint a múltkorinál. :) Így egyszerű volt aranyos cicát kihozni, plusz még alvó is, ne kellett szemeket festeni. ) Az unokahúgomnak készítettem nyitott szemű cicát azóta, hát ha lesz képem megnézhetitek...egy szempontból igazán élethű lett....eszméletlen gonosz tekintete van. XD Ő is mintha meg akarna enni. :D Az a morcos állatos korszakom lehetett, mert az előbb látott kutyus is abban a hónapban készült. :D

Fehér kutyus

Jó kérdés, hogy milyen típusú kutyus akart lenni, már nem emlékszem, és hogy őszinték legyünk, nem is jön le a tortáról. Bár aranyos lett, mégis lehetett volna sokkal jobb is. De ő legalább édesen néz. :P Slussz poén, hogy őt és az első kutyus egyszerre készítettem. :)

Kaméleon vs szakállas agáma

Jó kis feladat volt, szerettem készíteni. :) Kaméleonból készítettem már párat, mint ahogy a következő tortán levőt is. Viszont ő volt az első agámám, igazán élveztem a kihívást. :) Tippet nagyon nem tudok adni. Keressetek képeket lehetőleg minél több szögből, és próbáljátok a lehető legjobban lemásolni.

Kami torta 2.
Fújtam. Naná, hogy fújtam. Plusz itt "mőővész" kedvemben voltam, úgyhogy a metálos fröcskölés nem egy tortámon megjelent. :)

 Szarvas trófea
Ő is nagy kedvenc lett. Azóta készítettem már egy másodikat is, de ez az első lett az igazi. Az agancs azért lehetne szebb, de a tekintete jól sikerült. :) Először egy világosabb illetve sötétebb barnából megcsináltam a formát, majd a szemek kitakarását követően árnyaltam barna és fekete festékkel. Ezt követően festettem meg a szemeket sárgával, barnával, illetve feketével és fehérrel.

Vicsorgó csivava
Életem első csivavája. Már alig vártam, hogy ilyen kutyát készíthessek. Erre vicsorognia kellett. :D A sztori annyi, hogy a megrendelő kutyusa folyton csak vicsorog. De tényleg, az összes kép amit kaptam, mindegyiken ilyen pofát vágott. úgyhogy így is kérték. De egyszerűen nem volt szívem még a fogsorát is teljes mértékben átadni, akkor tényleg a sátán kutyájává vált volna, ezért is kapott egy "jutalom falatot" cukorból a szájába. 


Zümi

Zümi direkt ilyen nagyszemű. És Zümi jóval egyszerűbb mint hinnénk, ellenben roppant időigényes. Aki nem szeret füvezni, az ne készítsen ilyen zümit. Nekem nincs vele bajom, de ekkora mennyiségben azért még nekem is necces volt. Ilyenkor mindig megértem, hogy miért is kérdezte anno a főnököm interjú alatt, hogy milyen a monotonitás tűrő képességem. Hát...nem nagy. XD
Zümi csápjait már előre megcsináltam fekete smartflexből, így elég volt pálcára építeni, nem kellett bedrótoznom. Zümi szárnyai ostyából készültek.

Vízipipa:

 Na ez nem kis kihívás volt! Egy nagy pálcára építettem az egész szerkentyűt, a pipája dróton volt, a párna illetve a gömb pedig torta. Ehhez a tortához rendesen elvesztem szilikon völgyében, és idő volt, míg újra visszataláltam a való világba. Bizony, Tortaálomban szilikonvölgye is létezik, egy varázslatos hely, telis-tele mindenféle csudijó meglepetéssel! Na jó, annyira nem vagyunk elkapatva, de ehhez a tortához kimondottan illett a stílus. :) A színvilág a megrendelő kérése volt, azon kívül tulajdonképpen szabad kezet kaptunk. Jót anács: nincs. Nézz rá a képre, és csinálj valamit.

Singer Varrógép
 Bakancslistás volt, már régóta szerettem volna készíteni. ^^ A forma és az állvány Béla érdeme, mint mindig, most is szuper lett. ^^ A kiegészítők új kolleganőm által készültek, az én kedvencem az olló lett. A dekorálás az én részem volt, nagyon élveztem. ^^ A készítéshez nem igazán tudok mit mondani, a singer igazán a formán múlik. :)

Converse doboz plusz cipő
 A cipőt, mint mindig, most is én készítettem, ő most nem is lett olyan buci. :) A doboz torta, és ha hiszitek ha nem, nem is volt olyan túlzottan egyszerű. Mert oké, hogy csak egy doboz, de ha csak megnézitek az oldalát, több rétegű, így azt is vissza kell adni, ezen kívül az oldalán levő lyukak, és így tovább. A logót én festettem fel, látszik is rajta. A festés még mindig nem az erősségem.

Walkie-talkie:
 Hát mit mondhatnék: Téglatest torta volt, és lett egy telefony. nem burkoltam kétszer, beillesztettem a képernyőt burkolást követően. Nem burkoltam alá sem, a gömb formázóval mélyítettem be a gombokat.

Elektromos orgona
 Ő hivatalosan orgona, nem szintetizátor, bár annak is elmehetne. Tény, hogy hiányzik pár billentyűje, de így volt méretarányos. :) A forma előre megvolt, én burkoltam először feketével, majd a barnával, és a két oldalát is külön adtam hozzá anyagból. Természetesen itt sem maradhatott el az airbrush árnyalás, mind a "fa borításra", mind a billentyűk közé.

Dob
 Az ezüst húrozást az oldalán (mik azok egyébként?) már előre felépítettem pálcákra. a tortát két részletben burkoltam: fehérre a tetőt, fa mintára az oldalát. Ezt követően kapott két db szürke szalagot, a pálcákat, és a fedést. A végén árnyaltam és ezüsttel festettem.

Paraszttál nr1. és nr2. :


 Nekem az egyes számú a jelenlegi kedvencem, de a kettest is szerettem. :) Valamiért bejönnek ezek a kaja torták. Bár még nem raktuk fel, de volt már pizza+steak+hamburger is, na az is kedvenc. :D A hagymakarikákat szerintem érdemesebb leírni, nagyon egyszerű egyébként: Kör kiszúrókkal megcsináljuk a formát. hagyjuk egy napot legalább száradni. Másnap jöhet a lila airbrush festék, és ha jöt akarsz magadnak, egy gumikesztyű. Fogod, felhúzod a köröket a gumikesztyűs ujjadra, és fontos: OLDALRÓL körbefújod. Nem kell sok idő, sem alapanyag, és látványos a végeredmény, igazán feldobja a tortát.

És egyenlőre ennyi, beértem magam! Hamarosan remélem jön egy újabb torta amit mindenképpen meg akarok nektek mutatni. :P Lehet egyeseknél ki fogja verni a biztosítékot, de inkább nézzétek a "mőővészi" értékét a tortának. :D


2017. július 4., kedd

Kata & Miki esküvői torta

Sziasztok!

Na hát ahogy ígértem, mutatom is tesóm esküvői tortáját! Ne lepődjetek meg, nem a tradicionális elegáns esküvői csoda, azonban annál inkább személyes. :)
Tudni kell azt, hogy testvéremék nagy síelők. Mindig ez a mánia minden télen, és azt is beszéltük meg, hogy ez lesz a torta témája. Április elején esküdtek, így egy picit vicces volt a dolog, de hát biztos lehet valahol ilyenkor is síelni. :D


Készüli profi fotós által kép is az esküvőn.
 

Haladok akkor lentről felfelé. A tortatálca igazi fatörzs, e-bayről rendeltem (ki hitte volna hogy lehet mi?) . Mindkét szintet én festettem kézzel, és újra felfedeztem, hogy jelenleg nincsen sok érzékem ehhez a dologhoz. De többször elgyakoroltam, néztem festő videókat, és így azért egész szépet sikerült kihozni. :)
Íme milyen volt a "fejlődés": (Az első kriminális. Mentségemre legyen mondva, nem néztem egyáltalán utána a dolognak, és késő is volt. XD)


 A "csokrok" mind cukorból készültek, ugyancsak saját kezűleg. Itt van pár közeli kép róluk.

A tűlevelű ágakhoz egyenként vontam be virágdrótokat zöld virágmasszával. Barna virágszalag segítségével kötöttem meg az ágat, majd airbrush-sal értem el az élénk zöldes színt.
A bogyós gyümölcsökhöz egy korábbi posztomban találtok segítséget:szeder készítése
A fenyőtobozok esetében leginkább a fejem után mentem. Lehettek volna jobbak is, de legalább felismerhető. :)
Először is elkészítettem a tobozok alapját. Fogtam a barnára festett virágmasszámat, és ugyanolyan alap formát készítettem belőle, mint a rózsának. (rózsa készítéséről írtam itt, bár azóta picit már változott a dolog: rózsa régen ). Hagytam egy estét száradni, majd másnap ugyanazon virágmasszát kinyújtottam, olyan 0.3 mm vastagságúra. A zöld alap szettből a kisebb mérettel kiszúrtam hármat a tetőnek, majd a nagyobból durván húszat a többi "sziromnak" (bocsánat, nem tudom a pontos nevét, régen volt már az a toboz biológia :D ) Egyesével sávoztam őket, ezzel készítve el az erezést, majd az aljukat az alaphoz ragasztottam, a tetőt pedig kifele hajtottam. Több rétegben helyeztem fel a szirmokat, egy sorba nagyjából négy-öt darab fér.
Az ágakhoz virágdrótból készítettem az alapot, virágszalaggal körbe kötöttem, majd olvasztott csokiba mártottam. Mikor már szilárdulni kezdett a csoki felszíne, ecsettel mintáztam, hogy élethűbb felszínt kapjak. Száradás után porfestékkel, illetve airbrush-sal árnyaltam.

A figurák öltözetéhez és a sí felszerelésekhez kaptam segítségül fotókat tesómékról. Inkább ilyen babásabb stílust szerettem volna, mintsem realisztikusat. A forró csoki és a gőzgombóc már csak pici vicces pluszt ad  :D Készítésük közben viszont újra realizáltam, hogy nem való nekem a kicsi dolgok készítése, túl melegek hozzá a kezeim és tramplik az ujjaim. :D Igen, még egy gombóchoz is. :D



A szintek közötti találkozást kandiscukorral "fedtem", illetve a két szint közé készítettem egy sálat. Kata imádja a sálakat. A technika ugyanaz, mint a múltkori műhelyi karácsonyi tortánál, amihez itt találtok linket: kötött mintás karácsonyi őzike
Utolsó lépésként a torta kapott egy nagy adag dekor por szórást. Mondhatjuk úgy is hogy ez volt a Hab/"Hav" a tortán. :D

Dekoráláskor remegtem mint a kocsonya, szállításkor meg végképp. :D Bónusz faktor volt, hogy párom beteg lett, így nekem kellett vezetni, és mellé a GPS földutas emelkedőre is vezetett, nem kicsit kaptam szívinfarktust. :D

Készítettem még egy demó tortát is tesóméknak, mint "nászajándék. A torta szétszedésekor már egyből át tudtuk rakni a dekorációt, így örök emlékként kirakhatták a vitrinbe őket. :)



Na hát ennyi! Jó sok ideig tartott ezt megírni. Mostanában tudom eléggé inaktív vagyok, de megpróbálok nem lustizni ennyit. :) Már megint összegyűlt egy jó adagnyi műhelyi munka amit meg szeretnék mutatni nektek, úgyhogy hajrá! Jelentkezem hamarosan. :)
Ha tetszenek a munkáim, kérlek like-oljátok "Bubu Tortavilága" facebook oldalam!

Szép estét!